Erasmus+ mobilitások 2023-2024

Kulcsár Judit: A képzés elnevezése: Teenagers – Enemies Or Friends? How To Survive A Classroom Full Of Teenagers?

A képzés során sok érdekes témával foglalkoztunk. A generációk, nemzedékek hasonlóságai és különbségei közül kiemelem az általános iskolában tanuló diákok többségét, az alfa generációt. Ők a 2010 után született gyermekek, akiket digitális bennszülötteknek is nevezünk. Az alfa generáció tagjai születésüktől fogva szembesülnek a digitális technológiákkal. Okostelefonok, táblagépek és személyi számítógépek veszik őket körül, és a virtuális valóság elemi részévé vált mindennapjaiknak. Ennek következtében az alfa generáció gyorsan sajátítja el a digitális készségeket és az online kommunikáció módjait.

 Az állandóan változó, gyors tempójú digitális környezet miatt az alfa generáció tagjai hajlamosak lehetnek a rövid távú figyelemre és azonnali kielégülésre. Ez befolyásolhatja a hosszabb távú tervezést és a mélyebb gondolkodást. Vagyis nehezen koncentrálnak egy témára hosszú távon, és gyakran felszínesen gondolkodnak. Gyakori diagnózis náluk az ADHD is.

A túlzott képernyőidő negatív hatással lehet a fizikai és mentális egészségre, valamint a szociális készségek fejlődésére. A szociális média használata összekapcsolható érzelmi és mentális problémákkal, például szorongással, depresszióval vagy alacsony önbecsüléssel.

 Foglalkoztunk a serdülő testében történő változásokkal. Bennük biológiailag gyorsabb, erősebb, hatékonyabb, kifinomultabb és alkalmazkodóbb agy és test alakul ki. A pubertás kor a fiúknál  9½ és 14 év között, a lányoknál 8-13 éves kor között zajlik.

Általában a hormonokat hibáztatjuk a tinédzserek viselkedéséért. A tinédzserek hormonszintje nem magasabb, mint a fiatal felnőtteké, de a szervezetük másképp reagál ezekre a hormonokra.

A tinédzserek agya gyorsan változik, amikor elérik a pubertást. Az agy prefrontális kérge az, amely a bonyolultabb viselkedéseket szabályozza – az összetettebb döntéshozatalt, a személyiség kifejezését, a társas interakciók irányítását. Az agysejtek közötti kapcsolatok ekkor ismét nagy arányban jönnek létre, miután a gyermekkorban viszonylag stabilak voltak.

A tinédzserkori hangulatingadozások összefüggésben vannak az agy fejlődésével és változásával. Mivel az agyi változások miatt gyenge az impulzuskontrolljuk, a tinédzserek még azelőtt kifejezhetik az érzéseiket, mielőtt belegondolnának vagy foglalkoznának ezekkel.

A szervezet akkor váltja ki a THP-hormont (tetrahidropregnanolon), ha stressz ér minket. A fiataloknál ez a hormon fordítva működik: ahelyett, hogy csillapítaná, serkenti az idegsejtek tevékenységét. Emiatt tapasztalhatjuk, hogy a tinédzserek fokozottan reagálnak a stresszre – pánikrohamok, megfázás, fejfájás, gyomorpanaszok, étkezési zavarok, körömrágás stb.

Ajánlom a https://gyerekszoba.hu/gyerek/gyors-hangulatingadozasok-tinedzserkorban-mi-az-oka/ oldal tanulmányozását.

A kortizol hormon szabályozza az alvási és ébrenléti időszakokat.

A melatonin hormon szabályozza az alvást, az alvási ciklust irányítja. A tinédzserek csak hajnali egy órakor kezdik el termelni a melatonint. Amennyiben stimulálja a fiatal az agyát, pl. hajnalig sorozatokat néz, játszik, közösségi médián tölti az éjjelt, akkor a melatonin felszabadulása késik.

Érdekességként megtekintésre ajánlom az alábbi pánikroham jeleneteket:

https://www.youtube.com/watch?v=dJAC7sGvsVk

https://www.youtube.com/watch?v=3RcIGEEYaIY

Mészáros Ildikó: A képzés elnevezése: Drama Integration for Personal and Classroom Development.

A képzés erényei közé az tartozott, hogy számos játékkal ismerkedtünk meg az elméleti tananyag mellett. Az első napi bevezető játékokat minden nap követte néhány bemelegítő (pl. Shooting Star; Mingle, mingle!; Wizz! Hey! Ping!; Zippidy Zippidy Zoo!; Catching games), energetizáló játék (pl. Hua, Aya, Sha; Szamuráj), szerepjátékok (pl. Guest at a party, Village Green), bizalomjátékok (Blind guide), illetve  figyelemkoncentrációs (pl. Prince-Princess-Dragon; Secret conductor), és önbizalomfejlesztő- megerősítő gyakorlatok (pl. Assertive test, Warm back), amelyek remekül alkalmazhatók magyar (és bármely más) órákon is.

Nagyjából minden napunk egy téma köré szerveződött: pl. konfliktusmegoldás; érzelmek és önbizalom; együttműködés és párhuzamos gondolkodás.

Természetesen nálunk is volt jó sok elmélet, de nem tűnt túl intenzívnek, mert feloldottuk a témához tartozó együttműködést fejlesztő játékokkal a tömény, szakmai napokat. 

Számomra már ismerős volt a kommunikációs stílusok felosztása és jellemzői, de így együtt feldolgozni a témát újszerű volt és ebből is tanultam. Ismertem már néhány dolgot - főleg online podcastekből (Pál Feri atya előadásaiból) az önbecsülés-önértékelés témaköréből, de itt is kaptunk képet a témáról egy teljesen más szemszögből. Vettünk viszont néhány új technikát és gyakorlatot (Elevator speech, Pecha Kucha Presentation, Hat techniques, Sandwich technique, Flying structure). Nemcsak bemelegítő  (warm up) játékokkal ismerkedtünk meg, hanem lehűtő (cooler) játékokkal is (pl. Four movements; Photo position; Means of transport).

Életemben először voltam magyar képző által tartott képzésen külföldön, mégsem magyarul beszéltünk.  Élmény volt angolul tanulni az egy hét alatt, érezni, hogy a nyelv valóban csak eszköz a céljaink megvalósításához. A képzés alatt nemcsak a vitatémákról, de egymástól és egymásról is sokat tanultunk, valamint bőven kaptunk önismereti visszajelzéseket. Természetesen barátságokat is kötöttünk, és ami talán még fontosabb: egymással játszva próbáltuk ki az egyes gyakorlatokat, így könnyebben tudok visszaemlékezni majd a feladatokra, amikor én magam viszem be az osztályterembe. 

Az is különlegessége volt a képzésnek, hogy nem csupán iskolai témákkal dolgoztunk: érveltünk önkormányzati ügyekben (kulturális programok megvalósításáról) és a kutyaklub témájában is. Ezen alkalommal az volt a fontos, hogy képesek legyünk a gyakorlatban működtetni a konfliktusmegoldásról szóló ún. kalap-technikát. 

Ugyanígy iskolai témákon keresztül, szerepjáték keretében szereztünk gyakorlatot azzal kapcsolatban, hogy hogyan mondjunk nemet reális, vagy irreális (vezetői) kérésekre. Mindig tudtuk, hogy ez nem könnyű és néha igen vékony jégen mozgunk, de tanulságos volt látni, hogy prezentálás során is hibázhatunk és méginkább, hogy a képzőnk nem fogadja el a hibát: újra kellett játszani a szerepjátékot és (érvelés keretében) vissza kellett utasítani a vezetői kérést. Ezzel az önbecsülésünk is fejlődött.

Nagyon hálás vagyok ezért a képzésért, mert ugyan nekem megadatik, hogy a drámatanári eszköztáramat drámaped. tábor keretében is fejlesszem, de az itt kapott “új” technikákkal valóban nagyobb rálátásom lett a szakmára. 

Kulcsár Judit és Mészáros Ildikó tanárnő

A nyár közepén egy egyhetes Erasmus+ továbbképzésen vettem részt Szlovénia fővárosában, Ljubljanában. A képzés témája a digitális eszközök figyelemelterelő hatásának csökkentése és a hatékony tanulás és tanítás volt. A képzésre Írországból, Olaszországból, Portugáliából, Németországból, Lengyelországból, Litvániából és Magyarországról érkeztek pedagógusok. Nagyon jó csapat jött össze, akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot. A képzők is szuperül felkészültek, sokat tanultunk tőlük. Az elhangzott hasznos információk egy egész Szignum újságot megtöltenének, de a legfontosabbakról külön készítettem egy rövid összefoglalót. A családom is elkísért, így délutánonként velük fedeztem fel Ljubljanát és Szlovénia néhány nevezetességét. Ljubljana ahhoz képest, hogy egy ország fővárosa, csak körülbelül 300000 lakosa van. Legfontosabb nevezetességei a Sárkányos híd, a Hármas híd és a város fölé magasodó vár, de macskaköves utcái és a Ljubljanica folyó partja is nagyon hangulatos. Mivel Szlovénia kis ország, a főváros pedig épp a közepén található, így autóval gyorsan el lehet jutni minden irányba. Számomra már maga az autózás is élmény volt, olyan szép alpesi tájak vannak mindenfelé. Jártunk a híres Bled-i tónál, amit körbesétáltunk, felvonóval felmentünk az 1410 méter magas Golte hegyre, és eljutottunk Portorožba, a tengerpartra is.

Ez az október közepi hét alkalmat ad az Erasmus+ programban résztvevő intézményeknek és szervezeteknek Európa szerte, hogy megmutassák az érdeklődők számára azokat a lehetőségeket és eredményeket, melyek a sikeres pályázatok révén valóra válhattak az elmúlt évben. A részvétel formája és körülményei egészen szabadon alakíthatók a szervező intézmények ízlése és lehetőségei szerint, ezért mi úgy döntöttünk, hogy az elmúlt nyáron megvalósult külföldi egyéni továbbképzéseket mutatjuk be. Október 15-17. között így kilenc tanárunk tartott képes élménybeszámolót a Terézia teremben. Ők elsősorban a meglátogatott ország természeti szépségeit, kulturális és gasztronómiai érdekességeit osztották meg az érdeklődő kollégákkal; ezzel is kedvet csinálva az Erasmus+ programból eddig még kimaradt tanároknak. Polgárdiné Lengyel Orsolya Szlovéniáról, Kulcsár Judit és Mészáros Ildikó Horvátországról, Gulyás Attila Olaszországról, Baráti Eszter Svédországról, Kerekesné Dócs Nikoletta és Kúszné Nagy Tímea Írországról, Gulyásné Auffenberg Noémi Horvátországról mesélt, visszaidézve a nyár mesés hangulatát. Október 16-án tanítás után pedig ugyanazok a tanárok szakmai jellegű tudásmegosztó műhelyeket vezettek, melyen ezúttal a továbbképzéseken megismert új módszereket, ismereteket és azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit mutatták be a kollégáknak. Így többek közt drámapedagógiai módszerekről, a tinédzserek életkori sajátságairól, fenntarthatósági szemléletmódról, angol és ír kultúráról, digitális technológiák alkalmazásáról, erőszakmentes kommunikációról érhették új impulzusok a műhelymunkán résztvevőket. Reméljük, a rendezvény által nemcsak az európai Erasmus+ sikertörténetek feletti örömben tudtunk osztozni, hanem hasznos szakmai adalékokkal is szolgáltunk egymásnak.