Kirándulás a szerbiai aranyfenyvesek hegyére

   A Szignum túrakedvelő tanárai és munkatársai körében immár hagyomány, hogy a tavaszi vagy kora nyári időszakban egy nagyobb szabású kirándulást szervezünk olyan helyre, ahová nem mindennap juthatunk el. Ezúttal a választás a szerbiai Zlatibor hegységre esett, amely ugyan elsősorban síparadicsomként ismert, de a hó eltűnése után is tartogat látnivalót az oda látogató természetjáróknak.   
   A távolság és a sok látnivaló miatt kétnaposra terveztük az utazást. Első napon a boszniai határhoz közeli Mokra Gora településre érkeztünk, ahol felszálltunk a „šargani nyolcas“ nevű sétavonatra, mely az egykori Belgrád-Szarajevó-Dubrovnik keskeny nyomtávú vasútvonal turisztikai célra felújított és újra beüzemelt szakaszán tett velünk egy kört. Nem mellékesen ezen a vonalon forgatták Emir Kusturica Az élet egy csoda című filmjének számos jelenetét is. A híres rendező a közeli Mećavnik-dombon később saját házat épített, majd köréje egy Drvengrad nevű néprajzi falut 19. századi szerb házakból, mely hamarosan turistalátványossággá vált, egyfajta múzeumfaluként üzemel, ahol színházi és filmfesztiválok is vonzzák a látogatókat. Természetesen ezt a helyet is megtekintettük.

   Másnap már a közeli Zlatibor városban ébredtünk, és a 9 km-es távot áthidaló panoráma felvonóba ülve csakhamar a hegy tetején találtuk magunkat. Onnan indultunk a mintegy 6 órás körtúrára, mely káprázatos tájképekben és igen változatos terep és szintkülönbségek formájában mutatta meg nekünk szépségét. A helyenként emberpróbáló részeket is tartogató séta alatt volt alkalmunk felfedezni a hegy tarka virágait, patakjait, szikláit és átsétáltunk egy természet alkotta hatalmas kőhíd alatt is. 

   A két tartalmas nap során rengeteg élménnyel gazdagodtunk. A hosszú út és a fárasztó túra sem vette el a lelkes kis társaság kedvét attól, hogy a jövőben is hasonló természetjárásokat szervezzen erősítve a Szignum munkaközösségének testi és lelki kitartását, teherbírását.

   A kirándulás résztvevői iskolánkból Benkő Sándor, Gulyás Attila, Horváth János, Majoros Márton, valamint „külsősként“ Fodor Ferenc és Major Sándor voltak.

Gulyás Attila tanár úr