Idén a makói csapat a Bükkben táboroztunk. Kalandos volt az utazásunk oda-, s vissza, mert tömegközlekedtünk. Sokan közülünk most ültek életükben először vonaton, most jártak életükben először a fővárosban, s most láttak életükben először hegyet közelről.
A szállásunk egy ici-pici kis faluban volt, nagyon egyszerű, éppen ezért klassz. Az ételeinkről mi magunk gondoskodtunk - egy önkéntes apuka volt a szakácsunk, s mi a segítői. Minden nap részt vehettünk Szentmisén, Bélapátfalván a gyönyörűen felújított apátságban bemutatott Szentmise kivételes élménye lett a csapatunknak. Sokat kirándultunk a természetben - kisvasutaztunk, betértünk az ősember barlangjába, patakban hűsítettük magunkat, boboztunk - rengeteget játszottunk, fociztunk. Esténként a foci vb-t nézhettük kivetítőn, együtt szurkolhattunk a különböző csapatoknak. A reggeleket, estéket közös imádsággal kezdtük, zártuk.
A hétvégére hazatértünk Makóra, s ott megrendeztük a szokásos parasztolimpiát - jó hangulatban játszhattunk a régi egyszerű játékokkal. Este vendégünk volt Remis atya, aki felavatta az új kis missziósokat. Vasárnap pedig az Újváros-i szent László búcsúval zártuk a tábort.
Fidelis nővér
