A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívbarna színezetű, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedőik sárgásak. A fészekből kirepült fiatalok megjelenése az öreg madarakhoz hasonló, kivéve, hogy a szárny fedőtollainak végén feltűnő sárga "rigófoltok" láthatók.
A faj két legjellegzetesebb tulajdonsága egyrészt a hímek – európai viszonylatban is az egyik legszebbnek számító – éneke. Erre utal az énekes rigó angol Song Trush és német Singdrossel neve is. Kedves hangjukat a környék legmagasabb pontjáról, facsúcsról, háztetőről szeretik hallatni. Másrészt az, hogy a faj "rigóüllőt" használ: táplálékuk jelentős részét alkotják a csigák, a házas fajokat gyakran kemény felületen, többnyire kövön törik fel, hangos, ütemes kopácsolásukat hallhatjuk – lásd kép. Ezek mellett gerincteleneket: földigilisztát és ízeltlábúakat, köztük sok hernyót, valamint nyáron és ősszel sok bogyót is fogyasztanak, és a fiókák etetéséhez is használják ezt a táplálékot.
Az énekes rigó világelterjedési térképe (forrás: birdlifedatazone.com)
Eredeti élőhelyüket a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes, valamint a fenyőerdők jelentik, gyakran találkozhatunk velük a kertekben és parkokban is, ahol évente kétszer is költenek. Száraz növényi szálakból, apró gallyacskákból álló, klasszikus, csésze alakú fészkeiket fák ágainak törzshöz közeli részére és bokrokba is építik. Érdekesség, hogy a fekete rigóval akár ugyanazon a fán vagy bokorban egymáshoz közel, egyszerre fészkelnek.
Az énekes rigó fészkének különlegessége, hogy annak belső felületét a tojó nyállal kevert pudvás faanyaggal és sárral tapasztja ki. A tojó alkalmanként 4-5 (ritkábban 3-6) kékeszöld tojást tojik és ezeket 12-13 nap kotlással egyedül költi ki, a hím eközben a közelben énekelve védi a pár területét. A fiókákat mindkét szülő eteti, a gyorsan fejlődő fiatalok két hét után hagyják el a fészket, mivel ekkor még alig tudnak repülni, a sűrű aljnövényzetben bujkálnak a ragadozók elől és további közel két héten át jellegzetes eleségkérő hanggal hívják magukhoz az etető szülőket.
Többnyire vonuló madár, a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten töltik, ám a településen élők közül egyre inkább jellemző az áttelelés, ezért a nekik megfelelő táplálékkal etethetjük őket mi is:
Az énekes rigó 342 000-357 000 párra becsült magyarországi állománya stabil-növekvő tendenciát mutat.
Források: https://mme.hu/hirek/2026/01/05/2026_ev_madara_a_rigoullot_hasznalo_enekes_rigo, birdlifedatazone.com, a Magyar Természettudományi Múzeum Facebook oldala, Sipos József (Sipos Gazda) Facebook oldala, saját képek.
Gyűjtötte, szerkesztette: Mészáros Ildikó tanárnő
